Căutare

      Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete és az Európai Parlament által április elsején elfogadott jelentés következtében előállt új helyzet megvitatása volt a központi témája – és oka – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács által szombatra a marosvásárhelyi Vártemplomba összehívott bővített ülésnek és fórumnak. Fodor Imre, Maros szék SZNT-elnökének köszöntője után Tőkés László EMNT-elnök megnyitójában előrebocsátotta: Csapó József SZNT-elnökkel úgy döntöttek, erre az alkalomra mellőzik a szervezeti kérdéseket, hogy zavartalanul munkálkodhassanak a közös ügy érdekében. Hozzátette: a március 12-i ülésen az SZNT elnökének hiányzása miatt nem hoztak döntést, az Állandó Bizottságokra bízva a kérdések rendezését. Az ÁB-kat azóta megkísérelték összehívni, de ez egyeztetési gondok miatt nem valósult meg, tehát hivatalosan a régi viszonyrendszer van életben, a rendezvényt mégis úgy hirdették meg és úgy zajlott le, mint „az EMNT és az SZNT együttes ülése”, az ülést a két elnök felváltva vezette, viszont a dokumentumokon külön szerepel a két szervezet neve, valamint logója.
      Az ülés bővített, illetve fórum jellegét az adta volna, hogy jelentős számú közéleti személyt és civil szervezetet vártak a vitára, azonban alig néhányan tettek eleget a meghívásnak. „Sajnálatos, hogy nincs veszélyérzete az erdélyi magyarságnak”– jelentette ki az EMNT elnöke. Tőkés László beszámolt Markó Bélával való találkozási kísérlete újabb kudarcáról: a kolozsvári meghívásra a szövetségi elnök válasza az volt, hogy továbbra is várja Tőkést a Köcsög utcába (az újabb időpont április 23., negyed kilenc), a rendezvényre pedig úgy feleltek, hogy órára pontosan rászerveztek „egy ún. előzmény nélküli médiatalálkozót, ahol a román hatalom magyar nemzetiségű nehézütegei vonultak fel a sajtó előtt, erejüket demonstrálva az autonómiával szemben”.
      Az elnök elismerését fejezte ki az autonómia következetes harcosainak, felsorolva a népszavazást szorgalmazó helységeket, egyúttal szomorúan állapította meg, hogy György Ervin Kovászna megyei prefektus „magyaros hangzású neve” a Horia Gramáé mellé illeszkedik, hiszen a prefektusi hozzáállás a népszavazáshoz ugyanolyan, mintha elődje ülne a székben.
      A szombati ülés legfőbb célja, mondta Tőkés, hogy hangunk jusson el Brüsszelig és Budapestig, üzenetünk pedig az, hogy pillanatnyilag az autonómiára a legfőbb veszélyt a kisebbségi törvénytervezet jelenti, ezért le kell állítani a nemzetárulás határát súroló RMDSZ-es politikát. Vészhelyzet alakult ki a kisebbségi törvény miatt, mert álalternatíva-csomagolásban olcsón viszik vásárra a bőrünket, s ha ez megvalósul, „kisebbségi akolban muzeális értéket fogunk képviselni, a rezervátumlakók sorsa lesz a miénk. Mintha az RMDSZ megegyezett volna a román kormánnyal, hogy úgy szereli le és tereli a folklórközösség irányába az erdélyi magyarságot, hogy az végzetes lehet számára” – fejtette ki a püspök.
      Dr. Csapó I. József az Európai Parlament jelentésében szereplő két kompromisszumos kitételt elemezte, rámutatva, hogy Romániának figyelembe kell vennie azokat, ez pedig rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen megnyithatja az autonómia felé vezető utat, vagy legalábbis hivatkozási alapként szolgál. A Jelentésnek az SZNT-elnök külföldi diplomáciai munkája eredményeképpen született részei a következők: „Az Európai Parlament különösen ragaszkodik az alábbiakhoz: (…) érvényesíteni kell a kisebbségek jogainak az elismerését és támogatását, az őket érő erőszak és hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolása érdekében; Az EP megjegyzi, hogy a kisebbségek védelmének általános javulása ellenére további intézkedéseket kell foganatosítani a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvét.” Az elnök szerint az első javaslat értelmében az is erőszaknak és hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha például akaratunk ellenére kényszerítenek egy fejlesztési régióba, a második javaslat értelmében pedig újra kell értékelni a helyzetünket, ami autonómiát jelent.
      Az ülés második részében a meghívottak kaptak szót. Levélben üdvözölte a tanácsok munkáját többek között Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, valamint Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök. A felszólalók közül Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő párhuzamot vont a kisebbségi törvény és az EMNT által kidolgozott személyi elvű autonómiatervezet között, sérelmezve, hogy nemcsak nem emelték be annak elemeit, hanem az ő személyét is megkerülték a tervezet készítői. Toró konstruktív magatartást javasolt, a dolog napirenden tartását, folyamatos ellenőrzést, valamint nyomásgyakorlást. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök beszámolt strasbourg-i megbeszéléseiről, melyeket – Tőkés László szavaival – mintegy az EMNT nagyköveteként folytatott, majd szólt az autonómia esélyeiről. Esélyeink sokkal jobbak, mint a Kezdeményező Testületek megalakulásakor voltak, mondotta, de ne ámítsuk magunkat azzal, hogy a jelentés kimondaná: az autonómia megadása nélkül nem lesz EU-tag az ország, hanem annyi az üzenete, hogy mégsem tekintik megoldottnak az erdélyi magyarság helyzetét, és az autonómiát javasolják a kérdés rendezésére. Szilágyi is az építő jellegű hozzáállást ajánlotta törvénytervezet-ügyben, és indítványozta, jöjjön létre négytagú (EMNT-SZNT-RMDSZ-MPSZ) bizottság, és törekedjen konszenzusra. Indítványát az ülés elfogadta, de háromtagú bizottságról döntött, Tőkés javaslatára mellőzve az RMDSZ-t, hiszen “szent meggyőződése, az RMDSZ úgysem venne részt benne”.
      Az együttes ülés, illetve a fórum határozatokat fogadott el egyebek mellett „az EP által a romániai magyarság védelmére elfogadott közösségi önkormányzási elv érvényesítéséről”, a pápa figyelmének a csángó-magyarok helyzetére való felhívásáról, valamint különféle nyilatkozatokról, melyekben köszönetet mondanak Gál Kinga magyarországi és Michl Ebner dél-tiroli EP-képviselőknek, nehezményezik, hogy a Fekete Március ügyében még mindig nem szolgáltatott igazságot a román hatalom, visszakövetelik a vásárhelyi és valamennyi egyházi ingatlant, tiltakoznak a magyarverések, az RMDSZ párbeszéd előli elzárkózása és szombati rászervezése ellen, valamint követelik a Romániával szembeni uniós védzáradék érvényesítését, amennyiben a parlament nem hagyja jóvá az erdélyi magyarság személyi elvű önrendelkezését és Székelyföld területi autonómiáját.